Fenyegetettségek

1. Nem megfelelő vízviszonyok
Az emberi beavatkozások (pl. lecsapolások) jelentősen csökkentették a felszíni vizeket és lerövidítették a vízborításos időszakokat. Bár a nyári kiszáradás természetes a szikes tavak esetében, ősszel és tavasszal általában víz borítaná ezeket a területeket. Mára a lecsapolások, vízelvezetések szárító hatása és a klímaváltozás együttesen kritikus szintre növelte a vízhiányt. Az utóbbi években a téli hótakaró hiánya – ami fontos vízforrás – tovább rontja a helyzetet. A kiterjedt csatornahálózat miatt a talajvízszint táji szinten is csökken. Mindezen folyamatok pedig pannon szikes élőhelyek átalakulásához és a biodiverzitás csökkenéséhez vezetnek. 

2. Nem megfelelő élőhely-kezelés
A hagyományos legeltetés több mint kétezer éven át meghatározta a térség élőhelyeit, azonban az utóbbi évtizedekben jelentősen átalakult. A hagyományos állatfajtákat sok helyen intenzív fajták váltották fel, amelyek kevésbé alkalmasak a mocsaras területek legeltetésére. Emellett sok legelőt felhagytak, vagy csökkent az állatlétszám. Ennek következménye a növényzet záródása és az élőhelyek fajgazdagságának csökkenése.
A hagyományos használat (különösen a legeltetés) visszaállítása kulcsfontosságú a szikes élőhelyek szerkezetének és biodiverzitásának megőrzéséhez. Az élőhelyek szerkezetének átalakulása és leegyszerűsödése komoly veszélyt jelent a madárvilágra. A zárt, sűrű nádasok és gyékényesek a partimadárfajok számára nem biztosítanak megfelelő költő és táplálkozó helyeket. Korábban a mozaikos szikes élőhelyek – nyílt vízfelületek, vakszikes foltok, mocsarak és kisebb nádasok – változatos élőhelyeket biztosítottak számos madárfaj számára. Ennek a változatosságnak a csökkenése a madárfajok számának, és több kiemelten fontos faj állományának. mint a nagy goda, piroslábú cankó, böjti réce és barátréce csökkenését okozza.

3. A priortás madárfajok szaporodási sikerének csökkenése
A Pannon szikes sztyeppék és mocsarak ökológiai állapotának egyik fontos mutatója a karakter madárfajok költési sikere. Az utóbbi évek megfigyelései szerint a ragadozó fajok állományai növekednek, ami jelentősen csökkenti a földön fészkelő madárfajok szaporodási sikerét. A legfontosabb ragadozók közé tartozik a vörös róka, az aranysakál, a borz, a dolmányos varjú és a szarka, amelyek állománya különösen Kelet-Magyarországon növekszik. Emellett megjelentek idegenhonos inváziós ragadozók is, például a nyestkutya és a mosómedve, amelyek kifejezetten veszélyesek a védett partimadár fajokra. A vaddisznó is gyakori a vizes élőhelyeken, és szintén elfogyaszthatja a földön fészkelő madarak tojásait. A predáció különösen a költési időszakban jelent nagy veszélyt, mivel közvetlenül csökkenti a fészekaljak túlélését. Ezért az élőhelyek megfelelő kezelése önmagában már nem elegendő a szikesek ritka madárfajainak védelméhez. A ragadozók állományának szabályozása illetve a fészekvédelem alkalmazása is elengedhetetlen. További kihívást jelent, hogy bár a legeltetés fontos a megfelelő élőhelyek kialakításához, a nagytestű állatok (pl. szarvasmarha, bivaly) véletlenül eltaposhatják a talajon fészkelő madarak fészkeit, ami szintén csökkenti a szaporodási sikert.

4. A szikes vizes élőhelyek számának csökkenése
Világszerte a vizes élőhelyek területe 1970 és 2015 között mintegy 35%-kal csökkent, és a pusztulás üteme 2000 után tovább gyorsult. Ez a folyamat a Pannon szikes sztyeppék és mocsarak jelölőélőhely esetében is megfigyelhető. A vízhiány és a megfelelő kezelés hiánya miatt sok korábbi vizes élőhely kiszárad, és szikes pusztává alakul. Ennek következtében nemcsak az összterület, hanem az szikes vizes élőhelyek száma is csökken.
A természetvédelemben nemcsak az élőhelyek mérete, hanem azok száma és térbeli eloszlása is kulcsfontosságú. Több kisebb, egymástól elkülönülő élőhelyfolt összességében akár nagyobb fajgazdagságot képes fenntartani, mint néhány nagyobb terület. Bár egy nagyobb élőhely több egyednek adhat otthont, kevésbé ellenálló a váratlan eseményekkel szemben, mint például betegségek (pl. botulizmus) vagy szélsőséges időjárási jelenségek (viharok, jégeső). A klímaváltozás miatt ezek az események gyakoribbá válhatnak, ezért különösen fontos minél több élőhelyfolt megőrzése. 

5. Illegális hulladéklerakás
Az illegális hulladéklerakás komoly veszélyt jelent a vizes élőhelyekre, különösen a kiterjedt nádasokkal borított területeken, amelyek gyakran célpontjai ezeknek a tevékenységeknek. A lerakott hulladék rontja a táj esztétikai értékét, és csökkenti az élőhelyek által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Emellett közvetlenül károsíthatja az élővilágot, a nagyobb, például betonból származó hulladék pedig a legelő állatokra is veszélyt jelenthet. A problémát súlyosbítja, hogy a térség kisebb települései gyakran nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással a már felhalmozódott illegális hulladék eltávolítására, ezért a helyzet tartósan fennmarad, és sürgős beavatkozást igényel.

6. A tűzveszély növekedése
A vizes élőhelyek kiszáradása nagy mennyiségű száraz növényi anyag felhalmozódásához vezethet, ami növeli a véletlen tűzesetek kialakulásának esélyét. Ezek az események kárt okozhatnak az élővilágban, különösen, ha a szaporodási időszakban történnek. Ezenkívül veszélyt jelenthetnek az anyagi javakra, sőt az emberi életre is, a nádasok leégése pedig nagy mennyiségű szén-dioxidot juttat a légkörbe.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Szerbiai Madártani Egyesület közös pályázata Európai Uniós támogatást nyert el az Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia program (2021 – 2027) pályázati kiírásán. A Grasslandbirds IPA projekt költségvetése 158,508 €, célja az, hogy a két ország határmenti területein környezeti nevelés, valamint önkéntesek bevonása segítségével,– a szakmai tapasztalatok megosztása mellett–, felhívja a figyelmet a közösségi jelentőségű élőhelyekre és azok veszélyeztetett madárfajaira a projekt időtartama (2024. június 1.- 2025.december 31.) alatt.

A projekt három nyelvű zárókiadványa, melynek címe: STATE OF BIRDS IN THE HUNGARIAN–SERBIAN CROSS-BORDER AREA / A MADÁRVILÁG HELYZETE A MAGYARORSZÁG–SZERBIA HATÁRMENTI RÉGIÓBAN / STATUS PTICA U POGRANIČNOM REGION MAĐARSKE I SRBIJE innen tölthető le: 

Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) 

A Harkályvédelmi Szakosztály logójául választott harkályfaj kulcsfontosságú, a természetes állapotú, idős korú, korhadt fában gazdag erdők fontos indikátora. Ez a legritkább, és az egyetlen fokozottan védett harkályfaj Magyarországon. Jelenleg 260-760 párt becsülnek a szakemberek. Csoportunk egyik célja, hogy országos felmérést végezve pontosabb adatokat gyűjtsünk az állomány méretéről, változásáról és veszélyeiről. Bővebb információ

Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) Bővebb információ

Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) Bővebb információ

Kis fakopáncs (Dryobates minor) Bővebb információ

Közép fakopáncs (Dendrocoptes medius) Bővebb információ

Zöld küllő (Picus viridis) Bővebb információ

Hamvas küllő (Picus canus) Bővebb információ

Fekete harkály (Dryocopus martius) Bővebb információ

Nyaktekercs (Jynx torquilla) Bővebb információ

1. AZ EGYESÜLET NEVE, SZÉKHELYE
 
1.1.  Az Egyesület neve: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

       Az Egyesület angol neve: BirdLife Hungary

       Az Egyesület rövidített neve: MME

1.2. Az Egyesület székhelye: 1121 Budapest, Költő u. 21.

1.3. Az Egyesület jelképe: Dürgő túzokkakas, mellette jobbra ferde MME felirat

1.4. Az Egyesület jelmondata: „A madárbarát Magyarországért.”

1.5. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem is fogad el.

2. AZ EGYESÜLET CÉLJA
 
2.1. A természet, ezen belül különösen a madárvilág védelmének társadalmi támogatása.

Az Egyesület céljai elérése érdekében:

• elősegíti a természeti értékek és a természetvédelem célkitűzéseinek megismerését, népszerűsítését;
• növeli a természetvédelem támogatóinak körét;
• fontos feladatának tekinti az ifjúság mellett a felnőtt lakosság természetvédelmi szemléletének alakítását, ezért komplex, az ifjúságot, a közoktatási intézményeket, a családokat és a felnőtteket egyaránt megszólító oktatási és környezeti nevelési programokat szervez;
• természetvédelmi kutatásokat, védelmi programokat szervez és valósít meg;
• a természeti értékek védelme érdekében hazai és nemzetközi szinten érdekérvényesítői tevékenységet végez,
• szaktanácsadással segíti az állami és az önkormányzati szervek, valamint a gazdálkodó és társadalmi szervezetek természetvédelmi tevékenységét; és
• részt vesz a nemzetközi természetvédelmi szervezetek munkájában.
   

2.2. Az Egyesület, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 20. pontjának megfelelően közhasznúnak minősülő természetvédelmi, állatvédelmi, tudományos, kutatási, valamint a nevelési és oktatási, képességfejlesztési, ismeretterjesztési tevékenységeket folytat. Az Egyesület a fent nevezett jogszabály előírásainak megfelelve közhasznú szervezetként került nyilvántartásba. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet.

2.3. Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében a következő közfeladatokat látja el:

2.3.1.     Gyakorlati természetvédelmi tevékenység: fajvédelmi, terület- és élőhely védelmi programok tervezésével és kivitelezésével részt vesz a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv tervezésében és végrehajtásában (1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 53. §).

2.3.2.     Fellép a természeti területek és értékek jogellenes károsítása, veszélyeztetése ellen (1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 65. § (1) bekezdése).

2.3.3.     Természetvédelmi monitorozás, kutatás, adatok gyűjtése és közzététele valamint biztosítása a természetvédelmi információs rendszer számára (1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 67 §).

2.3.4.     A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása Természetvédelem, természetvédelmi szemléletformálás (1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1) bekezdése).

2.3.5.     A környezet- illetve természetvédelemmel, fenntartható környezettel és fogyasztással kapcsolatos ismeretek terjesztése oktatási és közművelődési intézményekben. Környezeti oktatás, képzés (1995. évi LIII. tv. 54.§ és 1996. évi LIII. tv. 64.§).

2.3.6.     Közreműködés az állam és az önkormányzatok természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában. Megalapozó mérések végzése, tanulmányok, szakértések készítése, részvétel a természetvédelmi területek feltárását, bemutatását, fenntartását segítő munkákban. (1995.évi LIII.tv.1.§/2/bek. f.) pontja és 2011.évi CLXXXIX. tv. 13.§ /1/ bek. 11. pontja).

2.3.7.     A környezet állapotának, a környezeti terhelések emberi egészségre gyakorolt hatásának figyelemmel kísérése, dokumentálása. Az egyes környezeti elemek állapotával kapcsolatos információk gyűjtése, közzététele, segítségnyújtás az ezekkel kapcsolatos környezeti információkhoz való hozzájutásához (1995. évi LIII. tv. 12.§).

2.3.8.     Aktív részvétel a területrendezési és területfejlesztési dokumentumok kidolgozásában-végrehajtásában - a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése érdekében részvétel a területi és ágazati tervezési eljárásokban (1996. évi XXI. tv. 2. §).

2.3.9.     Együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában A fenntarthatóság elveinek megfelelő innováció segítése (2004. évi CXXXIV. tv. a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 5. § (3) bekezdése).

2.3.10.   Jogvédelmi feladatok. A jövő nemzedékek érdekeinek és a lakosság egészséges környezettel kapcsolatos jogainak védelme (2011. évi CXI. tv. az alapvető jogok biztosáról 2. § a), b), c), d) pontja).

2.4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

2.5. Az Egyesület országos szervezet, melynek keretében tevékenységét Magyarország teljes területén fejti ki.

A teljes Alapszabály letölthető itt.

A LIFE Biodiverz Város projekt területalapú természetvédelmi projekt, amely a pannon biogreográfiai régión belül értékes gyepes élőhelyekre és erdőkre koncentrál (pannon szikes sztyeppek és mocsarak, szubpannon sztyeppek, pannon molyhos tölgyes erdők, éger- és kőrisligetek).

A degradált gyepek, vizes élőhelyek és kisebb mértékben erdők helyreállítása révén a projekt 271 hektár élőhely természetvédelmi állapotát javítja, ezáltal várhatóan 20 indikátorfaj, közöttük 8 közösségi (európai) jelentőségű faj populációja növekszik, továbbá az ökoszisztéma szolgáltatások javulnak és a klímaváltozás negatív hatásai enyhülnek.

A munkák három fő helyszínen zajlanak. (Mocsáros, Tétényi-fennsík és Kőérberek-Őrmező). A projekt helyi védelem alatt álló természetes és természetközeli élőhelyeinek egy része beletartozik az Európai Unió Natura2000 hálózatába.

A projekt integrált szemlélettel foglalkozik a természetvédelemmel. Városi környezetben a természetvédelmi erőfeszítésekbe indokolt bevonni a helyben lakókat, annak érdekében, hogy az eredmények hosszútávú fenntarthatósága biztosítható legyen. Ezért a projekt a Budapest természeti környezetét sújtó káros emberi hatások okait és következményeit veszi célba, ily módon ösztönözve a fenntartható városi tájhasználati gyakorlatokat, valamint a természet és a városi életmód békés együttélését. A cél a városi biodiverzitás és az ökoszisztéma szolgáltatások értékének megismertetése, oly módon, hogy a fő projekt helyszínek és a Vadvirágos Budapest program városi zöldfelületei egyúttal a bemutatást, szemléletformálást és a közösségi részvételt is szolgálják. A projekt eredményeképpen a helyi védett területek kiterjedése jelentősen nő, a városi biodiverzitás és az ökoszisztéma szolgáltatások javulnak, ezáltal az elvégzett munkák jelentősen hozzájárulnak az Európai Biodiverzitás Stratégia, 2030 megvalósulásához. 

A terepi munkák az alábbi fővárosi helyi védett területekre összpontosulnak:  

Mocsáros természetvédelmi terület

A 75 hektáros projektterületet főként kertvárosi jellegű területek határolják, délről a vasútvonal zárja le. Ez a főváros egyik legnagyobb kiterjedésű és legértékesebb vizes élőhelyévé válhat, ám jelenleg nagyon különböző állapotú élőhelyfoltok alkotják. A terület északi oldalán 24,3 hektár 1994 óta helyi védett természetvédelmi terület, de jelentős mértékben szenved jelenlegi területhasználat és az illegális emberi tevékenységek miatt.
Előbb lecsapolták és mezőgazdasági területté alakították, majd az 1980-as években lakótelep építésre jelölték ki. Az építkezés szerencsére nem kezdődött el, ám a rendezetlen állapotok egészen 2021-ig tartottak, mikor a Fővárosi Önkormányzat a Mocsáros zöldfelületének legnagyobb részét átsorolta beépítésre nem szánt területfelhasználási kategóriákba.
A LIFE-pályázat elnyerése után nagyon hamar, 2024. április 1-től a Mocsáros természetvédelmi terület mérete 75 hektárra nőtt. Megteremtődtek azok a feltételek, amelyek a romok felszámolásához, a kedvezőbb vízháztartást biztosító vízkormányzáshoz, a természetkímélő legeltetés kialakításához, a faültetvények őshonos erdőkké alakításához szükségesek. 

Tétényi-fennsík természetvédelmi terület

A terület összterülete 130 hektár, ebből 103 hektár rendelkezik NATURA 2000 státusszal. A Tétényi-fennsík természetvédelmi terület a főváros budai oldalán a legnagyobb helyi védettség alatt álló terület. Az évszázadokon át tartó erdőirtás után a talaj lepusztult, ugyanakkor a száraz gyepeken rendkívül értékes lágyszárú növények jelentek meg, egymás közelében fordulnak elő síkvidéki és hegyvidéki fajok is. Sokáig katonai gyakorlótérnek használták, ami károsította a természetet, ugyanakkor megakadályozta a beépítést és távol tartotta a látogatókat. A területen elhagyott katonai épületek maradtak fenn, menedéket nyújtva hajléktalanoknak. A terület fő problémáit az inváziós fajok (bálványfa, ezüstfa, akác) behatolása okozza, amelyek tömegesen fordulnak elő a korábbi katonai kiképzési területeken, továbbá a hulladéklerakás, póráz nélküli kutyasétáltatás és a kijelölt utakat elhagyó lovaglás is károkat okoz. A környező területek beépítése növeli a környéken lakók számát és az ebből adódó rekreációs nyomást.

 

Kőérberki szikes rét és természetvédelmi terület
és az újonnan létrehozandó Őrmezei rétek természetvédelmi terület

Jelenleg a helyi védett terület nagysága 41,8 hektár. Dél-Budán ez az egyik legnagyobb megmaradt vizes élőhelye. A csatornák mentén nádasok, láprétek, ideiglenes víztestek találhatók. A projektterületen a gyógyvíz kitermelés megkönnyítése érdekében vízelvezető árkokat alakítottak ki, ami a vizes élőhelyeket fokozatosan kiszárította. Az utóbbi években a Fővárosi Önkormányzat átgondolt tervek alapján megkezdte a vizes élőhelyek helyreállítását. 

A Projekt fő tevékenységei: 

A három eltérő arculatú, helyi védett, de több esetben az Élőhely Irányelv által kiemelt jelentőségű élőhelyeket tartalmazó, vagyis európai szinten is értékes gyepterület rehabilitációja természetkímélő gazdálkodási módszerek segítségével fog megvalósulni. A jellemző élőhelyrehabilitációs tevékenységek a következők lesznek: a természetközeli gyepekről idegenhonos inváziós fajok eltávolítása, cserjékkel tarkított őshonos erdőfoltokból és tisztásokból álló mozaikos élőhelyek kialakítása. A két vizes élőhelyen (Mocsáros és Kőérberek-Őrmező) vízvisszatartási programmal az időszakos vízborítás növelése. A gyepek természetvédelmi szempontoknak megfelelő hosszú távú fenntartása a Mocsárosban és a Tétényi-fennsíkon extenzív legeltetéssel, a Kőérberki-Őrmezei réteken kaszálással valósul meg. A projekt célja, hogy a természetkímélő és fenntartható földhasználati módszereket megismertesse és elfogadtassa a lakossággal. A projekt integrált megközelítést alkalmaz a természetvédelemben. A három terület élőhely-rehabilitációjával párhuzamosan zajlik a helyi közösségek, iskolások, szakemberek, továbbá a döntéshozók szemléletformálása, társadalmi érzékenyítése és a védett területek megőrzésére való ösztönzése. Az urbánus környezetben a természetvédelmi erőfeszítések mellett be kell vonni a helyi lakosokat annak érdekében, hogy biztosítsuk a projekt eredményeinek hosszú távú fenntarthatóságát. A projekt jelentős mértékben növeli az urbánus biodiverzitást és javítja az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, ezáltal a lakosság rekreációs lehetőségei is javulnak. A projekt során bemutatókkal és műhelymunkával az érdeklődő hazai és nemzetközi szakmai csoportok számára is lehetőséget kínálunk a projekt élőhelyrehabilitációs, gyepkezelési és lakossági szemléletformálási eredményeinek átvételére. 

A Projekt 6 konzorciumi partner szakmai munkájával valósul meg: 

• Budapest Főváros Önkormányzata, mint konzorciumvezető koordinálja a rehabilitációs munkákat és összefogja a kommunikációt és biztosítja a projekt eredményeinek bemutatását. 
• A Budapest Közművek NZrt. (elsősorban a FŐKERT Kertészeti Divízió) felelős az élőhely-rehabilitáció kivitelezéséért, az élőhelyek állapotának nyomon követeséért, továbbá ellátja a projektmenedzsment feladatokat. 
• A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület koordinálja a monitoring tevékenységet, részt vállal a kommunikációs feladatok ellátásában valamint Budapest biodiverzitás stratégiájának és gyepstratégiájának elkészítésében.
• A Pilisi Parkerdő Zrt. az erdőrehabilitáció megvalósítója, ennek során a faültetvények helyére változatos összetételű őshonos fajok kerülnek. 
• Budapest III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. koordinálja a lakossági fórumokat, vezeti a mediátori bevonással történő szociális facilitációt, a jogi rendezési folyamatot, koordinál egyes, a vízellátást és vízvisszatartást javító infrastrukturális beruházásokat. 
• A Fővárosi Csatornázási Művek felelős a Mocsáros természetvédelmi területen és a Kőérberki-Őrmezei szikes rét természetvédelmi területen a vízvisszatartást biztosító vizes-infrastruktúra létrehozásáért. 
• Pénzügyi támogatást nyújtó partner: XI. kerület, Újbuda Önkormányzata. 

A projekt megvalósításában jelentős szerepet vállal további két civil szervezet, a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület.

A projekt kezdete: 2024. szeptember 1.
A projekt vége: 2031. augusztus 31.
A projekt időtartama: 84 hónap

Az elnyert támogatási összeg, a konzorcium egészére számítva: 2 165 026,23 euró